Egy-két kis pénztárcát varrtam már, ez most egy kötött, kicsi horgolt virágokkal. Megszenvedtem vele...

A Fabtextilnél számos tárcakeretet lehet kapni, és mindegyik tárca elkészítéséhez letölthető szabásmintát kínálnak varrásleírással. Az egyik mintát én is letöltöttem, vettem keretet, és ahogy szoktam, eltettem pihenni jó néhány hónapra.

Később rendezgettem a kézimunkadobozaimat, és találtam néhány zöld, kötött téglalapot. Ezeket még a Nagymamám kötötte a kérésemre, akkor még házi mamuszt, házi balerinát - ahogy nálunk hívják, tutyit - akartam varrni belőlük. Változnak az idők, már nem akarok tutyit. :) Viszont mivel akkoriban sajátítottam el a virághorgolás rettenetesen bonyolult technikáját (nekem elsőre az volt!), valami S.K. holmin mindenképpen szerettem volna viszontlátni az első kis zsengéimet. Így lett a tutyiból virágos tárca.

A tárca mintáját kivágtam erősebb rávasalható közbélésből, és rávasaltam a kötött darabra. Ugyanezt kivágtam a pöttyös bélésanyagból is.

[gallery ids="2274,2271,2270" type="rectangular"]

Miután a színátmenetes fonálból horgolt kis virágokat ráerősítettem a kötött anyagra, szárakat is varrtam láncöltéssel.

Innen pontosan a leírás alapján jártam el, összevarrtam a külső részt, majd a belsőt. Színt színre fordítva összevarrtam körben, a tetejénél egy kisebb rést hagytam a kifordításhoz. Aztán alaposan leizzadtam, míg ezen a kis résen át kifordítottam a közbéléssel jól megerősített vastag kötést... Végül csak sikerült, akkor masszírozgattam kicsit, hogy valahogy ki is nézzen, ugyanis a nehéz szülés során eléggé deformálódott szerencsétlen. Leginkább egy éhes békára hasonlított.

De elölnézetből előbb-utóbb azért elkezdett hasonlítani egy tárcára.

Narancssárga bőrvarró cérnával varrtam a keretbe a tárcát. Kézi varrótűt még sosem törtem ezelőtt, most ez is sikerült. :) Ha legközelebb tárcavarrásra adom a fejem, biztosan maradok a hagyományos textileknél, mint amilyen ez a régi, bársony tárca is:

A lányom szerint "pompás" lett! :)