Szoknyából felső

2015. április 24. - Ágivarr

Elég messze távolodtam a varrógéptől az utóbbi időben, és az elkövetkezendő 2-3 hétben sem sok időm lesz bármi komolyabbat varrni, egy kinőtt hosszúnadrág térdnadrággá alakítása például tervben van, de várhatóan nem okoz különösebb örömet. Elővettem ezért egy több hónapja varrt holmit, amiről a fényképek azóta várják, hogy bejegyzésbe rendezzem őket

A körút egyik kirakatában láttam meg ezt az anyagot, hurkolt, dzsörzészerű, de érdekes domború mintás. Fogalmam sincs, mi a neve, és az eladó sem tudta megmondani.

Mikor hazahoztam, mutattam a lányomnak, hogy egy egyenes vonalú szoknyára vettem magamnak. Sajnos neki is megtetszett, és kérte, hogy inkább varrjak belőle egy hosszú ujjú felsőt, amit a fekete farmerjéhez fel tudna venni. Az anyai szívem persze engedett :) Úgyhogy nem ez lett belőle...

... hanem ez:

Igen, az első képen én vagyok látható (álmomban), a másodikon a lányom, a képhez ezt fűzte hozzá morcosan: "Úgy nézek ki, mint aki felfedezte Amerikát...". Egyébként tényleg.

Miután eldőlt, hogy lányka felső lesz az anyagomból, szabásmintát kerestem. Ha az anyag és a testalkat (és ebben az esetben az életkor) megengedi, nem készítek szabásmintát, mert 1. sokkal kevesebb időmbe kerül kimásolni egyet valahonnan, 2. egy éven belül mindenképpen kinövi, és így még inkább sajnálom rá az időt. Az OTTOBRE 2015. évi 1. számában találtam meg a megfelelő szabásmintát, épp a címlapon is ez a felső van:

[saját fotóm a saját magazinomról]

A Flamingó fantázianevű felső szabásmintáján egy kicsit kellett csak alakítanom: a nyakkivágást szélesebbre és kevésbé mélyre vettem, az ujját - ami eredetileg hosszában egy húzott betéttel van megbonyolítva - leegyszerűsítettem, hogy csak egy részből álljon.

Kimásoltam a szabásmintát, kiszabtam az anyagot (ez a munka számomra legkevésbé szerethető része). Lett egy eleje, egy háta, két ujja.

Gombostűvel jelöltem az ujja vállcsúcshoz kerülő pontját és az eleje illesztési pontot. A nyakkivágás belső eldolgozásához kellett még egy kevés vékonyabb és rugalmas anyag, a felső saját anyaga túl vastag lett volna. Fekete nem volt itthon, de szürkét találtam, és kb. 2 cm-es csíkot vágtam belőle.

Egy kis darab szilikonszalagra is szükség volt, ezt a válla összevarrásánál használtam, hogy a rugalmassága megmaradjon, és fel- és lerángatáskor ne pattanjon el a varrás. Régebben, mikor még nem tudtam, hogy van ilyen, gumiszalagot használtam.

Aki elolvasta az első, bemutatkozó bejegyzésemet, az tudja, hogy nem vagyok varrónő, nem ilyen iskolába jártam és sosem vettem részt semmilyen varrótanfolyamon, ezért nem ismerem a helyes szakkifejezéseket, az anyagok és kellékek neveit úgy, mint akinek ez a szakmája, főleg a varrós magazinokból szedtem fel azt, amit. Viszont amikor lehetőségem van rá, igyekszem bővíteni az ismereteimet és a varrással kapcsolatos szókincsemet. Mivel sok külföldi honlapot figyelek, a Burdáim pedig évekig német nyelvűek voltak, az Ottobréim pedig ma is angolok, az angol és német szókincsem valószínűleg jóval nagyobb a varrás, kötés és horgolás terén. Maga a varrás, ahogy én csinálom, szintén nem tankönyv szerinti, és nem is gondolom, hogy úgy a legjobb, ahogy én csinálom, vagy hogy bármit is feltaláltam volna. Én így próbálom, így tudom és ezt tudom bemutatni azoknak, akik szintén próbálkoznak és pont az én írásomra kíváncsiak.

Na jó, bevallom, hogy végigcsináltam az ELO levelező szabás-varrás tanfolyamát, de abban tényleg nem sok újdonságot találtam. A szabásminta-szerkesztő tanfolyamot már említettem, viszont ezt a felsőt nem szabtam, tehát az ott szerzett tudásnak most kevesebb szerepe van.

Nemrég indult a budapesti kezdő varrótanfolyam, és kérdeztem a 13 éves lányomat, hogy volna-e kedve menni, nem olyan húzós már májusban a suli, a nyári szünetig végezne, és úgyis szeretne megtanulni varrógépen varrni. "Anyu, ne akarj kibújni a feladat alól!" - válaszolta. A másik kifogása az volt, hogy biztosan csupa "vén mami" (értsd 20 év felett) megy majd a tanfolyamra, és ő nem érezné jól magát. Abban maradtunk, hogy ha a következő tanévben megint indul tanfolyam és már véget értek a felvételik, mindketten beiratkozunk. Ő se legyen egyedül fiatal :) és én is megtanulom azt, amiről nem is tudom, hogy tudhatnám és hogy megkönnyítené a dolgom. Addig is maradok a saját kútfőnél.

Összevarrtam mindkét vállrészét a szilikonszalaggal egybefogva, majd eltisztáztam.

Ezután jött a nyaka eldolgozása, ami a legnehezebb feladat. A nyakkivágás színéről - nagyon enyhén, épphogy megnyújtva - rávarrtam a szürke csíkot, a hátrésznél kezdve és szintén ott befejezve.

Mielőtt a varrat eleje és vége összeért volna, kis távolságot tartva megálltam...

... a szürke pántot összevarrtam:

A nyakkivágás fonákján a pántot aláfordítva legombostűztem és végigvarrtam, közben nyújtva, hogy a varrócérna ne akadályozza majd a nyak rugalmasságát.

Most kicsit úgy tűnik, hogy összehúzta az anyagot a pánt, de még nincs megvasalva, az majd megoldja ezt :) A piros nyíl mutatja, hogy hol van összevarrva a pánt, szinte nem is látszik.