lyen sokat varrást és kész ruhát még nem fotóztam. A nyári pizsamám már több hete kész, de halogattam róla a bejegyzést, mert nem sikerült megfelelő fotókat készíteni róla. Vékony, barackvirág színű, fehér virágos pamutvászon anyagból varrtam, hímzett szalag szegéllyel. Rövidnadrágos, V-nyakkivágással és egybeszabott ujjal készült.

Ilyen szép nyári színe van, és finom puha tapintása:

A nadrágot kész szabásminta alapján varrtam, a felsőt a saját méreteim alapján szabtam. Az alapszabásmintát úgy módosítottam, hogy a mellszűkítő oldalt legyen, és kis ujjat is kialakítottam neki. A bőségéhez hozzáadtam elöl és hátul is 3-3 cm-t, mert nem rugalmas az anyag, és alvás közben kell a nagyobb kényelmi bőség.

Most csak a felső varrásával foglalkozom. Először összevarrom az eleje és háta vállakat. A hímzett szalagot az eleje hónaljtól kezdve a háta hónaljáig varrom fel, a színéről letűzöm. Ezután jön a nyakkivágás.

A nyakkivágás elszegéséhez ferdepántot készítek és hosszában félbehajtva levasalom. Vágott szélét a kivágás vágott széléhez igazítva elkezdem rágombostűzni a háta közepétől kezdve, a pántot enyhén meghúzva.

Az eleje közepén megállok, és pontosan a közepénél, a V legalján függőlegesen gombostűvel rögzítem.

A pántot a függőleges mentén jobbra hajtom, és a hajtás alsó pontját fixen tartva, a felsőt a V bal oldalához igazítva még egy gombostűvel megtűzöm.

Ekkor, ha a pánt bal szárát jobbra húzom, láthatom, hogy a pánt hajtása alulról - ami kifordítás után ugye felül lesz - teljesen függőleges:

A baloldalon is gombostűzöm a ferdepántot, és hátul középen, ahol találkoznak, összevarrom a két végét. A pántot most a nyakkivágáshoz varrom úgy, hogy a V közepét jelző függőleges gombostűnél fordulok, ott lesz a V alsó csúcsa. A fotón piros szaggatott vonallal jelöltem a varrás vonalát:

Talpszélesen (7 mm) végigvarrom, így fog kinézni:

A V csúcsa felé a ráhagyást ollóval bevágom, hogy kifordításkor szépen kisimuljon.

Most kifordítom, vagyis a pizsamafelső belseje felé fordítom a ferdepántot, és a színéről 5 mm szélesen (vagy akár szélesebben) letűzőm. Itt a fonákjáról mutatom, látszik, milyen szép függőleges a ferdepánt hajtásvonala belülről.

A nyakkivágás kész, ezután összevarrom az egyik oldalát, majd felvarrom az aljára is a hímzett szalagot, végül következik a másik oldal. A nadrág száraira is került a szalagból.

Íme a V-kivágás:

És az ujján a hímzett szalag:

Ez itt Vilninyuszi, a vilniuszi nyuszi. Litvániában vettem egy lenvászonnal dolgozó kézművestől évekkel ezelőtt, ajándékba a gyerekeknek. Hogy miért is került rá a fényképre, annak a hiányos fényképésztudományunk az oka.

Ezt a pizsamát - mivel kényelmi okokból nekem sem éppen kicsi - sem a próbababán, sem a 36-os méretű lányomon nem tudom bemutatni, kiterítve a mellszűkítő miatt értelmezhetetlen látványt nyújtott, vállfára fellógatva ugyanaz csak egy másik dimenzióban. Az egyetlen lehetséges megoldásnak a pizsama bemutatására az mutatkozott, ha én veszem fel, és rajtam lefotózzuk. (Mondom, hogy leginkább kisgyerek ruhákat szeretek varrni!) :)

Otthon sehogy sem sikerült épkézláb képet összehozni: ahol megfelelő a háttér, ott nem lehet elég messze menni, hogy beleférjek, ahol elég messze lehet menni, ott meg mondjuk a mosogató, vagy könyvespolc, vagy egy ágy van. Tegyük hozzá, hogy a férjem sem egy született művész, de ilyen körülmények közt még annak sem lett volna nagy sikerélmény a fotózás. Mindenhogy torz, kupis, szemcsés, rossz színű fotók születtek. Hosszas közös szerencsétlenkedés után az alábbi párbeszéd hangzott el köztünk:

- Megvan, menjünk le a parkba! (A házunk mellett van egy kisebb zöld parkocska.)

- Hülye vagy, pizsamában???

- De hát ez akár utcai ruha is lehetne, egy csomó ember olyan idétlen ruhákban járkál, ezzel sem lógnál ki a sorból.

- Akkor meg miből látszik, hogy ez egy pizsama?

- Hát...  - pár másodperc gondolkodás - fogd a kezedbe az egyik alvós állatot!

Ha már pizsamában leszek nyilvános helyen, legyen már egy nyúl is a kezemben, hadd nézzenek kompletten bolondnak... Így indultunk neki a Városligetnek, mert azért a lakhelyünk melletti parkot az esetleges ismerősökkel nem mertük bevállalni.

A bolondnak nézésre szerencsére nem került sor. Este 18 óra felé találtunk egy csendesebb, elhagyatottabb, fás-bokros részt, ahol a villám-átöltözést és a fotózást is gyorsan meg tudtuk ejteni.

Ugye így már látszik, hogy ez egy pizsama? És hadd legyen Vilninyuszi is főszereplő egy képen:

Hazafelé sokat sétáltunk, ittunk limonádét, ettünk fagyit, és élveztük, hogy a virágokat nem kell suttyomban fényképezni.

This post is about how to sew a V-neck pajama top, and how complicated it was to take pictures of it.