Gondoltam, írok egy bejegyzést erről az itthon is egyre népszerűbb finn magazinról. Főleg a kisgyerekesek körében ismert, varrós online közösségekben fel-felröppen a neve, és ha valaki egy kis ruhát Ottobréből varr, akkor a többiek álla leesik, wow-vihar kerekedik, és csak igen lassan ül el. Nem ok nélkül. :)

Az Ottobre ruhái mind fiatalosak – még azok is, amiket idősebb modelleken mutatnak be. Gyerekruháik végtelenül cukik és trendik, köszönhetően a különlegesen szép mintájú anyagoknak és az ötletes kialakításnak, az apró részleteknek.

Mint gyermekruha-dizájner stúdió, már 1987-től működik a ma 20 főből álló tervezőcsoport. Kétféle kollekciójuk – Ottilia (lányoknak) és Ottoboy (fiúknak) – nevéhez hasonló és köthető nevet kerestek a 2000-től évente négyszer megjelenő Kids magazinnak, így esett a választás az Ottobre névre, ami olaszul egyszerűen októbert jelent és minden nyelven érthető.

Aztán 2006-ban kiadták az első női magazint, az Ottobre Design Woman-t, abban az évben még csak egyszer, aztán a következőtől egy tavaszi-nyári és egy őszi-téli számmal. A gyerek és női számokat az adott évben folytatólagosan, a kiadás sorrendjében számozzák: 1. Kids tavasz, 2. Woman tavasz-nyár, 3. Kids nyár, 4. Kids ősz, 5. Woman ősz-tél, végül 6. Kids tél.

Minden országban rendelhető postai úton, de csak néhányban terjesztik, Skandinávián kívül további nyolc nyugat-európai országban és az Egyesült Államokban svéd, holland, német és angol nyelven.

A Kids magazinokból legalább 40 féle gyerekruhát és kiegészítőt varrhatunk meg, a Woman-ből legalább 20-at.

Eddig voltak a száraz tények. :) Most jöjjön a részletes bemutatás és a személyes véleményem, aminek megfogalmazására 3 évnyi előfizetés után bátorkodom, mint a teljes Woman-széria és további kilenc Kids-szám tulajdonosa és aktív használója.

Az egész magazin szép. Eleve a svájci posta hozza atombiztos borítékban, hogy meg ne sérüljön. (Viszont még ez sem tudott kifogni egykori postásunkon, aki nyugodt lélekkel derékba törte az egyik számot, bizonyítványt kiállítva így pocsék szemmértékéről.)

Kibontom a csomagot, benne egy fényes, vastag papírra nyomtatott magazin. Ezzel, azon túl, hogy garantálja a tartósságot, a szerény oldalszámot is ellensúlyozzák. Valóban, lényegesen kevesebb lapból áll egy Ottobre, mint a magyar közönség által ismert más divatmagazinok, és itt máris van egy fontos tény: kevés lapon viszonylag kevés modellt mutatnak be, de azok egytől egyig hordható modellek.

Kezembe veszem a magazint, gyönyörködöm a címlapban, aztán megfordítom, és megint gyönyörködöm a címlapban, ugyanis kettő van neki, bár lapozgatni csak az egyik irányból érdemes. :)

Az első dolog, ami lapozgatáskor szembeötlik, hogy milyen sokfélék a ruhákat bemutató modellek. Vannak feketék, fehérek, ázsiaiak, egyébként mind finnek. Aztán méret és kor szerint sem ragaszkodnak semmilyen uniformizált modell-sztereotípiához: vannak fiatalok, középkorúak és nyugdíjas korú modellek is, vékonyak, teltek, kimondottan gömbölyűek. Egyféle modell nincs csak: mínuszos méretű szabványlány. Vagyis a finnek nem akarnak szabványlányok lenni, és meg sem próbálják még csak sugallani sem nekik, hogy azzá kéne válniuk. A ruháikat mindenkinek szánják, ezért inkább azt mutatják meg, hogy bármelyik ruha jól állhat szinte bármilyen testalkatú és korú nőn. Ennek megfelelően nincsenek is komoly szélsőségek, ami a fazont illeti. A mintákkal már bátrabban variálnak, de azzal is jól: egyik kedvencem egy 60 pluszos vidám ősz hölgy ibolyakék alapon fehér pöttyös ruhában. A modellek mind vidámak, kiegyensúlyozottak, természetesek. Mindez elmondható a gyerekmodellekről is. Tarka és vidám társaság, akárcsak egy régi Benetton reklámban.

A ruhák tehát inkább kényelmesek – a gyerekek esetében ez alapkövetelmény – de a női darabok között is ritkán akad nagyon bonyolult szabású ruha. Ennek ellenére minden van, amit csak el lehet képzelni. Korábban már írtam róla, hogy saját felhasználásra az Ottobre modelleket is katalogizáltam, ezért most egy gyors belepillantással azonnal meg tudom mondani, hogy a meglévő kilenc szám gyerekmodelljei között – gondolom ez többeket érdekelhet köztetek, mint a női – 35 ing/blúz, 5 body, 25 kabát, 18 kardigán(szerű felső), 20 kezeslábas vagy rugdalózó, 10 mellény, 101 nadrág (bugyikat és pelusokat is beleértve), 65 rövid- vagy hosszúujjas póló, 16 pulóver, 22 ruha, 8 szoknya, 9 trikó és további 25 egyéb varrnivaló (mamusz, kiscipő, sapka, jelmez, nyakmelegítő és táska) található. Egytől egyig viselhető és könnyen megvarrható darabok, de túlbonyolítva biztosan nincs egyik sem. Persze nincs mindegyik minden méretben, hiszen pl. rugit és bodyt 170 cm magas fiúra nem varrunk, ahogy normális esetben állig gombolós inget sem adunk egy újszülöttre. Érdekesség, hogy időnként vaskosabb testalkatú gyerekekre is készítenek szabásmintákat, és egy-két alapdarabból már könnyű felépíteni a teljes ruhatárat.

Az egyes ruhákról több kép is készül, a gyerekruhák esetében gyerek nélkül is, gondolom azért, hogy a kicsik örökmozgása nélkül, kiterítve is meg lehessen csodálni a ruhácskákat. A felnőtt darabokat pedig gyakran egy normál és egy teltebb modellre megvarrva is bemutatják, persze különböző anyagokból.

Egy rövid leírásból tudhatjuk meg az egyes ruhadarabokról, hogy milyen előnyös tulajdonságaik is vannak, miből varrták őket, és az apró részletekre is felhívják a figyelmet. Ez nekem nagyon szimpatikus, ugyanis ebben sem akar több lenni, minta ami. Nem azt mondja, hogy ebben aztán filmsztárnak érezheted magad, vagy úgy jelenhetsz meg, mint egy dáma, vagy most aztán ebben a ruhában elérsz mindent, ami egyébként is jár neked. Nem tolakodó, nem áltat. Csak leírja a tényeket, a fazont, a rendeltetést.

Feltüntetik az anyagok, kellékek, kiegészítők gyártójának nevét is, a webáruházaknak köszönhetően pedig akár meg is veheti őket, aki éppen szeretné.

Megtudhatjuk a képen szereplő modellek ruhaméretét és magasságát (a gyereknél az életkort is megadják, a méret meg náluk ugye a magassággal azonos), hogy könnyebb legyen elképzelni az adott ruhát a saját testalkatunkon.

A Kids számok képeit nézegetve egy dolog azért nagyon szembeötlik: a kis ruhák elkészítésében nagymértékben overlock és fedőző használatára hagyatkoznak, és bár nélkülük is szépen megvarrhatók, ugyanazt az eredményt sajnos nem fogjuk tudni elérni, ezt tudomásul kell vennünk. Ha valaki rendszeresen varr, úgyis beszerzi ezeket a gépeket, aki pedig nem, az valószínűleg nem fogja értelmetlennek érezni az életét az Ottobre lapok nélkül. Ja és a patentfogó… patentfogó nélkül nincs élet egy kisgyerekes varróműhelyében, de ezzel nem mondtam semmi újat, ugye? :)

Miután jól kinézegettük magunkat a színes-képes oldalakon, jöjjön a fekete-fehér rész!

Először az indexképeket láthatjuk, alle Modelle auf einen Blick, ahogy burdául mondanánk. Itt lerajzolva láthatjuk az összes modellt, mellettük a sorszámukkal és a ruhamérettel, amelyre megvarrhatók.

Alattuk általános tudnivalókat találunk a magazinnal és magával a varrással kapcsolatban: hogyan válasszuk meg a megfelelő méretet, hogyan másoljuk ki a szabásmintát stb.

A mérettáblázat alapján a 34-estől az 52-es női méretekbe sorolhatjuk be magunkat, és ezekben ki is tudjuk választani a szabásmintákat. A gyerekeknél külön mérettáblázat van babáknak (50-92 cm), totyogóknak (92-122 cm), illetve lányoknak és fiúknak (128-170 cm).

Az egyes ruhákhoz részletes varrásleírás tartozik, amit a színes oldalakon és az indexképeken is megadott sorszámmal jelöltek. Itt láthatjuk a ruha fantázianevét is: csupa hangulatkeltő, vagy szabásra utaló, de mindenképp találó, asszociatív név, pl. Vasárnap reggel, Édes álom, Friss levegő, Miau-miau, Alvó oroszlán, Buggyos popó stb. Leltárba veszik a kiszabandó részeket, a szükséges anyagfajtát és -mennyiséget, a varrási kellékeket is, és értelemszerű instrukciót kapunk a szabásminta kimásolásához (melyik kiszabandó részt melyik szabásmintaíven és milyen színnel keressük).

A fekete-fehér rész legvégén egy-két olyan „mesterfogás” leírását láthatjuk, amit több modellnél is tudni kell alkalmazni, de csak egyszer írják le, viszont ez a leírás szinte minden számban szerepel, mint pl. a gallér, zsebek, zipzárbevarrás, rugalmas pánttal szegés. Ezek érthetők, de kezdők számára nem elég részletesek, egy jó videóra és némi gyakorlásra is szükség lesz, hogy elégedettek legyünk az eredménnyel!

Ami az Ottobrét illeti, vagy gyűjtő leszel, vagy beszerzel egy-két számot, és abból élsz évekig. Különösen igaz ez a Kids magazinokra, ahol a divat, a trend leginkább a minták változásában érhető tetten, hiszen mindenekelőtt és mindenkor a kényelem és a praktikum a fő szempont. Épp ezért nekem már nem jár a Kids, fájó szívvel, de lemondtam róla. A gyerekeim 12 és 14 évesek, és örülhetek, hogy egyáltalán felveszik még, amit varrok nekik.

Egyébként a régi számok beszerezhetők az Ottobre Design honlapján, ahol a Kids és Woman együttes, éves előfizetésekor kedvezményt is kapunk.

Majdnem kifelejtettem, hogy a honlapon számtalan ingyenes szabásmintát (főleg kiegészítő), applikációs sablont és más érdekes holmit is megtalálsz. Ja és finnül is tanulhatsz! :)